A budapesti villamosközlekedés nemcsak a város egyik legfontosabb közlekedési formája, hanem technológiai szempontból is izgalmas rendszer. Az egyik kulcseleme a vágányváltás, amely lehetővé teszi, hogy a villamosok különböző irányokba haladjanak, elágazásokon forduljanak, vagy végállomásokon visszaforduljanak. De hogyan is működik ez pontosan?
A vágányváltó (más néven sínváltó) egy olyan mechanikus szerkezet, amely a sínpálya egy szakaszát mozgathatóvá teszi. Ez a mozgatható rész – a váltónyelv – dönti el, hogy a villamos melyik irányba halad tovább.
A váltók működtetése történhet:
- Kézi vezérléssel (ritka Budapesten)
- Elektromos vezérléssel (a leggyakoribb)
- Automatikus jeladóval (modern rendszereknél)
- Központi forgalomirányítással (forgalmas csomópontokon)
Elektromos és automatikus váltók Budapesten.
A legtöbb budapesti villamosvonalon elektromosan vezérelt váltók működnek. Ezeket a villamosvezető egy kapcsolóval vagy gombbal aktiválja, általában még a váltóhoz való érkezés előtt. A rendszer visszajelzést ad a vezetőnek, hogy a váltó megfelelően áll-e.
A modernebb vonalakon automatikus váltók is működnek. Ezeknél a villamos alján elhelyezett jeladó (például RFID vagy mágneses rendszer) kommunikál a váltóval, és automatikusan beállítja azt a kívánt irányba.
Részletesebb magyarázat:
A váltó (turnout / points) a sínrendszer mechanikus eleme, amely lehetővé teszi a járműveknek, hogy egyik vágányról a másikra térjenek át.
Egy tipikus váltó fő részei: váltórudak / point blades (mozgó sínszárak), a frog (keresztezési pont, ahol a sínek keresztezik egymást), és a mozgatómotor / hajtómű amely átkapcsolja a váltórudakat.
A váltórudat általában elektromos vagy hidraulikus mozgatómotor állítja át; városi környezetben (útburkolatban futó villamosoknál) a váltókat gyakran távolról, forgalomirányításból vagy helyi vezérléssel kapcsolják. A gyártók speciális, a városi környezethez illesztett, rugalmas pontszárakat használnak (grooved / tram profile).
Konkrét példák Budapestről:
4-es és 6-os villamos (Nagykörút)
- A váltók elektromosan működnek, és a vezető irányítja őket.
- A Blaha Lujza tér, Oktogon és Nyugati pályaudvar környékén több váltó is található.
Fonódó hálózat (17-es, 19-es, 41-es)
- A budai fonódó vonalak (pl. Széll Kálmán tér, Batthyány tér) automatikus váltókkal működnek.
- A villamosok jeladóval aktiválják a váltót, így nincs szükség külön beavatkozásra.
1-es villamos (Könyves Kálmán körút)
- Teljesen korszerűsített pálya, elektromos váltókkal.
- A Puskás Ferenc Stadion és Népliget környékén több elágazás is található.
3-as villamos (Gubacsi út – Mexikói út)
- Elektromos váltók működnek a Kőbánya alsó és Örs vezér tere környékén.
47-es és 49-es villamos (Deák tér – Budafok)
- A belvárosi csomópontokon (Astoria, Kálvin tér) központilag vezérelt váltók biztosítják a forgalom gördülékenységét.
Érdekesség még:
A CAF Urbos 3 típusú új villamosok már beépített jeladóval rendelkeznek, így automatikusan képesek váltót állítani.
- A váltók állapotát a forgalomirányító központ is figyeli, és szükség esetén be tud avatkozni.
- A váltók télen fűtést is kaphatnak, hogy ne fagyjanak be.